ÁLLOMÁS.HU

 






Csatlakozz a világ legnagyobb pókeroldalához
PokerStars.com

Nyugati pályaudvar
 

Koordináták: é. sz. 47° 30′ 37’’, k. h. 19° 3′ 24’’
A Nyugati pályaudvar homlokzata

A Nyugati pályaudvar Budapest egyik legrégebbi vasúti pályaudvara a mai Nagykörút (Teréz körút) mellett. Nevét nem a földrajzi fekvéséről, hanem a vasúttársaságról kapta.

Tartalomjegyzék

Funkciója

A csarnok belülről

A fejpályaudvarról indulnak elővárosi vonatok a Dunakanyar, valamint Vác felé a Szobi (70-es) és Veresegyház felé a 71-es és a vasútvonalon. Esztergomba a 2-es vonalon lehet eljutni. Cegléd, Szolnok és Szeged irányába a 100a (Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal) vonalon. Lajosmizse felé a 142-es vasútvonalon közlekednek vonatok. A főbb távolsági járatok Keleti pályaudvarra történt átcsoportosítása után a Déli pályaudvarhoz hasonlóan itt is a hivatásforgalom dominál.

Története

Az első pesti Indóház 1846-ban
Indulásra váró Intercity vonat
„Nyugoti” pályaudvar
(színezett képeslap, 1909)

A mai épület közelében eredetileg álló első pályaudvart Pesti indóháznak nevezték. 1846-tól innen indult a Pest és Vác közötti vasút, Magyarország első vasútvonala. A Magyar Középponti Vasút az akkori város szélén vásárolta meg ehhez a telket. Az idők során az indóház a növekvő vasúthálózat évről-évre élénkülő áru- és személyforgalmát egyre kevésbé volt képes kiszolgálni.

Időközben elkészültek a Nagykörút rendezési tervei, melynek útjában állt a pályaudvar. A tulajdonos Osztrák Államvasút Társaság (későbbi neve Osztrák-Magyar Államvasút Társaság) elhatározta az indóház lebontását és egy új felépítését. A pesti indóházi csarnok köré felhúzták a mai pályaudvar vonatfogadó csarnokát, majd elbontották a régi csarnokot. Mindezt Klösz György fényképfelvételei is megörökítették. Az új csarnok kissé északabbra került a régitől, melyet keresztülvágott a Nagykörút. A régi csarnok déli végéhez hozzáépített irodaépület még sokáig, az 1970-es évekig megmaradt, átkerülve a körút túloldalára, szemben az új csarnokkal.

Az új pályaudvar terveit az osztrák August de Serres építész és a később az Eiffel-toronyról világhírűvé vált párizsi Gustave Eiffel cége készítette. Az új pályaudvar 1877. október 28-án nyílt meg. A pályaudvar vasszerkezete a maga korában technikai bravúrnak számított.

A pályaudvar 1891-ben kapta a Nyugati nevet - összefüggésben az Osztrák-Magyar Államvaspálya Társaság államosításával. Hasonlóképpen ettől kezdve nevezzük a Keleti pályaudvart Keletinek. A Kandó mozdonyok próbái a Nyugati pu. és Dunakeszi-Alag viszonylatban végezték. Ezt a szakaszt és a pályaudvar vágányait 1923-ban villamosították.

1980-ban, a 3-as metróvonal épülésekor a Nyugati tér (akkoriban Marx tér) alatt aluljáró rendszert építettek és felüljárót emeltek a Bajcsy-Zsilinszky út és a Váci út között. Emiatt lebontották a pályaudvar melletti épületet, az egykor kétes hírű szállodát, amelyet a népnyelv a pályaudvarról „Westend”-nek nevezett. Az elnevezés azóta a közeli WestEnd City Center bevásárlóközpont neveként él tovább. A metró építésével egy időben került perontető a 11. és a 12. vágány közötti széles peron fölé. A WestEnd 1999-ben épült parkolóháza pedig befedte az 1-9. vágányokat.

2006 körül tervek születtek a leromlott állapotú vasúti terület beépítéséről és esetleges funkcióváltásáról. Hivatali, kormányzati központot kívánnak a pályaudvarra – vagy annak helyére – építeni. Egyes tervek szerint kiköltözne a vasúti forgalom Rákosrendező állomásra. Mások szerint csak a csarnokból bontanák el a vágányokat. A tervből végül ismét semmi sem lett.

Műszaki jellemzők

  • Vágányok száma: 9 + 4 a középcsarnokban + 9 db, 2 csoport tárolóvágány, motorkocsi-karbantartó csarnok, személykocsi-karbantartó csarnok.
  • Csarnok hossza: 146 m
  • Középcsarnok szélessége: 42 m
  • Középcsarnok legnagyobb magassága: 25 m
  • Biztosító-berendezés: Siemens-Halske vonóvezetékes berendezés és Domino-55 (az 1-8. vágányokon), fényjelzőkkel.

Galéria

Érdekességek

 

Déli pályaudvar

A Déli pályaudvar homlokzata.
Sínek az Alkotás utca felől
A Déli pályaudvarhoz szorosan kötődő alagút, amely a Gellért-hegy nyugati oldala alatt húzódik (1927)

A Déli pályaudvar Budapest egyik legfontosabb pályaudvara a Keleti pályaudvar és a Nyugati pályaudvar mellett. Modern stílusban épült, eltérően a többi fejpályaudvarétól.

Tartalomjegyzék

Funkciója

A pályaudvarról indul a Dunántúlt kiszolgáló gyorsvonatok nagy része, illetve a budapesti agglomeráció délnyugati része felé közlekedő személyvonatok. Végállomása a Budapest–GyőrHegyeshalom (1-es) viszonylaton futó személyvonatoknak, illetve a Budapest-Székesfehérvár-Nagykanizsa (30-as) és a Budapest-Dombóvár-Pécs (40-es) vonalnak. A főváros második legforgalmasabb pályaudvara. Nyáron a balatoni vonatokkal utaznak sokan, télen a hivatásforgalom jelentősebb.

Fekvése

Budapest I. kerületében, a XII. kerülettel határosan épült fejpályaudvar, a Vérmező mellett, az Alkotás utca és a Krisztina körút találkozásánál. 1973-óta 2-es metróvonal (Kelet-nyugati metró) végpontja. Két buszjárat végállomása. A 18-as, 41-es, 59-es, 59A és a 61-es villamosok kötik össze a környék legjelentősebb közlekedési gócpontjával, a Moszkva térrel és a Móricz Zsigmond körtérrel.

Története

1861-ben nyílt meg a Déli Vasút tulajdonában lévő Buda állomás (a Déli pályaudvar elődje), a BudaKanizsa vonal végállomásaként. Az épület a vasúttársaság más forgalmas pályaudvaraihoz hasonlóan komolyan felszereltnek számított, és egy facsarnokkal bírt a vasúti sínek felett. A Déli pályaudvar nevet 1873-ban kapta az állomás, nem a földrajzi fekvéséről, hanem a vasúttársaságról. [1] 1901-ben a növekvő forgalom következtében a Vérmező felől új jegyváltó-előcsarnok épült.

A létesítményt a II. világháború során teljesen lebombázták, a befutó vasútvonalak is tönkrementek. Az 1940-es évek végének vasúti helyreállítási munkálatai a pályaudvar épületére nem terjedtek ki. Egészen az 1960-as évekig ideiglenes létesítmények szolgálták az utasokat, szóba került az állomás Kelenföldi pályaudvarra történő kitelepítése is. Végül, 1960-ban Kővári György építész tervei alapján megindult a pályaudvar rekonstrukciója. A bontási munkálatok során előkerült az egykori indóház alapkőletételénél használt ónhenger, melyet azóta a Közlekedési Múzeum őriz. A jelenlegi pénztár- és a várócsarnok nyugati fele néhány lépcsővel 1962-ben nyílt meg. A teljes épületkomplexum azonban csak 1975-re készült el. 1983-ban került felsővezeték a vágányok fölé, aminek áldozatul estek a pályaudvar terebélyes lombú fái. 2001-ben perontetőt emeltek a 4. és az 5. vágány közé, a közvetlenül Zalaegerszegen át Szlovéniaba tartó InterCity járat beindítása előtt.

Mára az épületek állapota erősen leromlott, emiatt egy időben újra napirendre került a pályaudvar megszüntetése és az általa ellátott feladatok Kelenföldre történő kitelepítése. Ettől a tervtől időközben elálltak. Jelenleg – magántőke bevonásával – a pályaudvar teljes átépítését tervezik, amelynek költségeit a vágányok lefedésével és a személyszállításhoz nem közvetlenül kapcsolódó funkciók áttelepítésével nyert területek kereskedelmi célú hasznosításából fedeznék. Addig is a közelmúltban pótolták a álmennyezetek leszakadt hézagait, a pénztárcsarnok főhomlokzatán a hiányzó fehér sávok burkolatait és a kitört üvegeket. A Koronaőr utca felőli szárny vasbeton korlátjait is beburkolták. Forrás: wikipedia.hu

Keleti pályaudvar

A pályaudvar épülete 2007-ben

A Keleti pu. belülről

A Keleti pu. (képeslap, 1912)

A Keleti pályaudvar Budapest legforgalmasabb személypályaudvara. Nevét nem a földrajzi fekvéséről, hanem a vasúttársaságról kapta.[1] A pályaudvar négy fő vasútvonal: (Budapest–GyőrBécs (1-es), Budapest–HatvanMiskolc (80-as), Budapest–Szolnok-BékéscsabaArad (120-as), valamint a Budapest–KelebiaBelgrád (150-es) vonalak kiindulópontja. A legtöbb belföldi InterCity járat végállomása, illetve a legjelentősebb nemzetközi vasúti csomópont Magyarországon. VIII. kerületben található, a Baross téren. 1970-óta a 2-es metró egyik megállóhelye, előreláthatólag 2011-től pedig a 4-es metrónak is állomása lesz itt. A pályaudvar a 7-es buszcsaláddal, trolibuszokkal, a 24-es villamossal, valamint számos buszjárattal is megközelíthető.

Fekvése

A fejpályaudvar Pesten a Rákóczi út tengelyében a Thököly út és a Kerepesi út által közrezárt területen épült fel. A Baross téren álló pályaudvart 1884. augusztus 15.-én adták át az utazóközönségnek. Az eredetileg Központi Indóház néven ismert pályaudvart 1892-től nevezték át Keleti pályaudvarrá. A pályaudvar előtt Baross Gábor szobrát - a róla elnevezett tér közepén - 1898-ban állították fel. A szobrot a Baross tér 1969-es átépítésekor áthelyezték a csarnok északi oldalára.

A Keleti pályaudvar funkcióit 18842005 között a MÁV korábbi főpályaudvara, a Józsefvárosi pályaudvar egészítette ki.

Rövid története

A Keleti pályaudvar 1900 körül

A pályaudvar légifotója

A kiegyezés után - a mai Budapest területén - 5 vasúti állomás volt. (Részletesebben a budapesti vasútállomások cimű szócikkben.) A személyforgalom növekedése miatt 1883-ban egy új személypályaudvar építése elkerülhetetlenné vált. Ezt a pályaudvart a Kerepesi úti vámnál (a mai Baross térnél) építették meg.

A főváros kikötötte - a közigazgatási bejárás alkalmával -, hogy az új pályaudvar homlokzatának a középvonala a Rákóczi út tegelyébe essen. E kikötés folytán a pályaudvari csarnok és a felvételi épület a Baross tér Thököly- úti oldala felé eltolódott, és a rendelkezésre álló terület a vasútüzem számára annak racionális kihasználását még jobban megnehezítette a szűkös terület volta miatt.

Az országos hálózattal az állomást az első években csak egy kettősvágányú pálya kötötte össze, amely a Józsefvárosi pályaudvar keleti végénél kétfelé ágazott. A nyíltvonali elágazási szakaszon hamarosan üzemi zavarok keletkeztek, ezért független bevezetés vált szükségessé.

A Keleti pályaudvart az évtizedek során több ízben bővítették, átalakították. A vágányok szaporításán kivül egy második mozdonyszín épült, fordítókoronggal, kocsijavítómühellyel és postateleppel. Az első világháború alatt elsősorban a hadiszükséglet kielégítése volt a vasút feladata, ezért a budapesti pályaudvarok megkezdett munkái megakadtak.

A személypályaudvarok forgalmában a világháború lényeges változásokat hozott. A Nyugati pályaudvar személyforgalmának csökkenésével szemben a Keleti pályaudvar forgalma megnövekedett. A sok nemzetközi közvetlen kocsi közlekedése miatt összetettebbé vált a pályaudvar forgalma. A Keleti pályaudvarnak 1926-ban csak napi 72 vonatpárja volt, de a vonatszám csökkenésével a vonatok hossza erősen megnövekedett. Ezenkivül növekedés volt az újabb kocsitípusok hosszának növekedése miatt is. A forgalomnövekedést - a szűkös helyviszonyok miatt - újrendszerű vágánykapcsolatok megépítésével lehetett megoldani. 1931-ben villamosították.

A Keleti pu. vágányhálózatáak kiépítése

A II. világháborútól napjainkig

A 2. világháború idején Budapest ostromakor a pályaudvar súlyos sérüléseket szenvedett. 1945-ben az előtte lévő téren fürdőmedence működött. 1969-ben épült az metróval összekötetést teremtő aluljáró. A csarnok felöl széles lépcsőn közelíthető meg és annak szintjére kerültek a pénztárak és az információ.

Az épület

A csarnok belülről
A Keleti pu. külső jobboldali vágányai

Az épületet 18811884 között a MÁV építette eklektikus stílusban. Eredeti neve Központi Pályaudvar volt. Építésekor az egyik legkorszerűbbnek számított Európában. A fogadóépület tervezője Rochlitz Gyula, a csarnoké Feketeházy János és Than Mór volt.

A csarnokban eredetileg 5 vágány volt, az 1980-as évekbeli tervszerűsítésnél 4 vágány maradt, amelyet kiegészít 5 vágány az északi oldalon (jellemzően a hatvani, szolnoki ingavonatok használják), illetve 1 rövid csonkavágány és 3 vágány a déli oldalon.

(A pályaudvar rendelkezik még 4 csoport tárolóvágánnyal, kocsiműhellyel, fűtőházzal (benne kerékesztergáló berendezéssel és fordítókoronggal), kocsimosóval, iparvágány-kapcsolattal a Taurus gumigyárhoz. A pályaudvar biztosító-berendezése 1989 óta Domino D70 típusú.)

Műemléki jellege

Az épület főtervezője Rochlitz Gyula volt.

  • 43 méter magas homlokzatának tetején egy allegorikus szoborcsoport található. Alkotója Bezerédi Gyula. A szobortcsoportot az 1990-as években végrehajtott rekonstrukció alkalmával újra kellett gyártatni. A főhomlokzat kapuzata mellett James Wattnak, a gőzgép feltalálójának és George Stephensonnak, a Rocket gőzmozdony tökéletesítőjének a szobra látható. Alkotóik: Stróbl Alajos és Vasadi Ferenc.
  • A 42 méter széles, eredetileg ötvágányú fogadócsarnok vasszerkezete Feketeházy János tervei alapján készült. A pénztárterem fényűző kiképzése (freskóit Lotz Károly és Than Mór készítette) mellett az elektromos világítás és a központi irányítású váltórendszer technikai újdonságnak számított. A csarnok eredeti festését Schikedanz Albert tervezte.

Az építkezésben neves vállalkozók vettek részt. A cölöpalapozást Gregersen Guilbrand vállalkozása végezte, a vasszerkezetet a MÁVAG, a villanyvilágítást a Ganz gyár készítette. A lakatosmunkák Jungfer Gyula műhelyében, az öntöttvas elemek Oetl Antal gyárában készültek.

Csontváry Kosztka Tivadar festménye (1902)
Forrás: wikipedia.hu